1913

1913. február 19-én bejegyezték a cégjegyzékbe az új részvénytársaságot, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt.-t, amelyet Balla Sándor gyógyszerész a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen alapított.

1913

Néhány hónap alatt felépítették a gyár épületeit a Keresztúri úton, a termelés 1914 első hónapjaiban indult meg. A részvénytársaság ekkoriban ötven munkást és tizenkét alkalmazottat foglalkoztatott.

1926

1926. május és augusztus között Budapesten rendezték meg a nemzetközi „Embervédelmi Kiállítást”, amelyen a magyar Wander gyár önálló pavilonnal vett részt, a kiállításon elsősorban az Ovomaltine-t reklámozták.

1926

(Az Ovomaltine-nak ma Magyarországon nincs védjegyoltalma bejegyezve, a szabadalom tulajdonosa a svájci Wander AG.)

1933

1932 és 1933 között felépült a vállalat kutatólaboratóriuma. 1934-ben a tudományos kutatómunka eredményének köszönhetően megtörténik a tiszta chelidonin alkaloid (a vérehulló fecskefű hatóanyaga) izolálása.

1933

1937-ben független eljárást valósítottak meg az első heterociklikus szulfamid-készítmény, a Ronin előállítására, ezután számos egyéb szintetikus eljárás fémjelezte a kutatólaboratórium tevékenységét.

1940

1940-ben a Wander-gyár újabb területet vásárolt és újabb épületeket emeltetett, korszerűsítette a berendezéseket és a termelést.

1940

1943

1943-tól jelentette meg a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. az orvosok tájékoztatását szolgáló Novitates (Újdonságok) című szakmai lapot.

1943

A gyógyszerészek számára kiadott Dr. Wander készítmények ismertetője című zsebkönyv pedig már több mint 120 - köztük sok jelentős terápiás hatású - gyógyszerkészítményt ismertetett.

1950

1950. február 9-én a Népgazdasági Tanács határozata alapján a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyárhoz öt kisebb gyógyszergyárat csatoltak és létrejött az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Nemzeti Vállalat 653 fős létszámmal.

1950

1954

1954-ben a vállalat területe a háromszorosára bővült, a gyár megszerezte a Keresztúri út másik oldalán húzódó telkeket is, és a Keresztúri utat mai nyomvonalára terelték. 1959-1961 között a C-vitamin és a klóramfenikol gyártására új csarnokokat építettek.

1954

Központi tartályparkot és oldószerállomást létesítettek, iparvágányt, és hétszintes raktártömböt építettek. Létrehozták a vállalati hűtőrendszert és a termelést energiával ellátó erőművet. 1963-ban felépült a laborépület.

1973

1973-ban megkezdődött – és ezzel a fővárosban megszűnt – a tápszergyártás Körmenden, a vállalat új gyáregységében. 1975-től több lépcsőben új gyógyszergyártó részleget építettek, előbb a galenikus készítmények gyártása került Körmendre, majd tabletta- és csomagolóüzemet építettek. A tápszergyártás a következő két évtizedben fokozatosan csökkent, majd megszűnt.

1973

A tápszergyártással egy időben jégkrémet is előállítottak az EGYT körmendi gyáregységében. A Roll jégkrém hiánypótló termék volt a hazai piacon.

1985

1985. január elsejétől a vállalat Egis Gyógyszergyárra változtatta a nevét, amit elsősorban az indokolt, hogy a cég termelésének kétharmadát exportálta és egyre fontosabb szemponttá vált, hogy neve külföldön is megjegyezhető és kiejthető legyen. Az Egis a görög aegisz szóból ered, jelentése pajzs, menedék, oltalom, ami egyértelmű utalás a gyár termékeinek hasznosságára.

1985

Az 1980-as években új, a növekedésre összpontosító stratégia született. Mivel a kőbányai székhelyen nem volt mód a bővülésre, fejlődésre, Mátyásföldön, a Bökényföldi úton 10 hektárnyi területet vett az Egis, ahol 1989 végén elsőként épült fel az új injekcióüzem.

1991

1991-től kezdődően a vállalat új neve és működési formája: Egis Gyógyszergyár Részvénytársaság. Az Egis átalakulásának célja a piaci, elsősorban a tőkés piaci expanzió volt. 1993 decemberében az Egis Rt. zártkörű alaptőke-emelést hajtott végre, melynek során az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 30%-os tulajdonossá vált. 1995. augusztus 1-jén az állami tulajdonos, az ÁPV Rt. eladta az Egisben még meglévő 28%-os részesedését külföldi befektetőknek. Ezzel teljes egészében megszűnt az állami tulajdonlás a társaságban.

1991

1991. május 16-án 15 évre szóló kutatási együttműködési szerződést kötött az Egis és a Japan Tobacco Inc., melynek keretében a japán cég 10 millió dolláros hozzájárulást adott az Egis új farmakológiai-biokémiai kutatóközpontjának létesítéséhez és felszereléséhez. 1993. április 6-án felavatták a Bökényföldi úti farmakológiát, másfél év alatt épült fel, 8000 négyzetméteren 110 dolgozó munkahelye lett, jelmondata: Legyen ez a ház jelképe a tudásnak, szorgalomnak és hazaszeretetnek.

1995

1995 decemberében az Egis részvényeinek 51%-át megvásárolta a francia Servier gyógyszergyár. A Servier részvényvásárlásával lezárult az Egis Rt. magánosításának többéves folyamata.

1995

A vállalat stabil tulajdonost és egyben professzionális gyógyszeripari stratégiai szövetségest kapott.

2006

2006-ban sor kerül a stratégia újragondolására, a gyár- és piacfejlesztés irányának és tartalmának aktualizálására. Az Egis központi telephelyén átfogó, a termelőüzemeket és az infrastruktúrát egyaránt érintő többéves rekonstrukció, Körmenden kapacitásbővítés kezdődik.

2006

2009-ben a Bökényföldi úti telephelyen korszerűsítik az injekciógyártást és felépül egy új tablettagyártó üzem, ezzel a készítménygyártás végleg megszűnik a Keresztúri úti székhelyen. 2010 végére felépül egy új gyógyszertechnológiai fejlesztő- és kísérleti üzem, 2012-ben pedig befejeződik egy 4500 négyzetméteres laborépület kivitelezése.

2013

A vállalat a Celltrion céggel biológiai gyógyszerek forgalmazására kötött megállapodást 2010-ben. Eszerint nyolc, nagy forgalmú készítmény szabadalmának lejárta után, ezek biohasonló megfelelõjével léphet stratégiai piacaira az Egis. Öt FÁK-tagországban (beleértve Oroszországot) kizárólagos jogot szerzett a vállalat e monoklonális antitestek forgalmazására, melyeket további 12 közép-kelet-európai országban is forgalmazni fog.

2013

A fentiek alapján a világon az elsõ, EMA által törzskönyvezett biohasonló monoklonális antitesttel az Európai Unión belül az Egis lépett elsõként piacra 2013 novemberében.
2013. december 11-én a Servier-csoport – a kizárólagos tulajdonában álló Arts et Techniques du Progres-en keresztül - az Egis-részvények 100 százalékának tulajdonosává vált.