Egis Centenárium1913
1913. február 19-én bejegyezték a cégjegyzékbe az új részvénytársaságot, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt.-t, amelyet Balla Sándor gyógyszerész a svájci Dr. Albert Wanderrel közösen alapított.
![]() 1913
19261926. május és augusztus között Budapesten rendezték meg a nemzetközi „Embervédelmi Kiállítást”, amelyen a magyar Wander gyár önálló pavilonnal vett részt, a kiállításon elsősorban az Ovomaltine-t reklámozták.
![]() 1926
1933
1932 és 1933 között felépült a vállalat kutatólaboratóriuma. 1934-ben a tudományos kutatómunka eredményének köszönhetően megtörténik a tiszta chelidonin alkaloid (a vérehulló fecskefű hatóanyaga) izolálása.
![]() 1933
1940
1940-ben a Wander-gyár újabb területet vásárolt és újabb épületeket emeltetett, korszerűsítette a berendezéseket és a termelést.
![]() 1943
1943-tól jelentette meg a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. az orvosok tájékoztatását szolgáló Novitates (Újdonságok) című szakmai lapot.
![]() 1943
1950
1950. február 9-én a Népgazdasági Tanács határozata alapján a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyárhoz öt kisebb gyógyszergyárat csatoltak és létrejött az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Nemzeti Vállalat 653 fős létszámmal.
![]() 1954
1954-ben a vállalat területe a háromszorosára bővült, a gyár megszerezte a Keresztúri út másik oldalán húzódó telkeket is, és a Keresztúri utat mai nyomvonalára terelték. 1959-1961 között a C-vitamin és a klóramfenikol gyártására új csarnokokat építettek.
![]() 1954
1973
1973-ban megkezdődött – és ezzel a fővárosban megszűnt – a tápszergyártás Körmenden, a vállalat új gyáregységében. 1975-től több lépcsőben új gyógyszergyártó részleget építettek, előbb a galenikus készítmények gyártása került Körmendre, majd tabletta- és csomagolóüzemet építettek. A tápszergyártás a következő két évtizedben fokozatosan csökkent, majd megszűnt. ![]() 1973
1985
1985. január elsejétől a vállalat Egis Gyógyszergyárra változtatta a nevét, amit elsősorban az indokolt, hogy a cég termelésének kétharmadát exportálta és egyre fontosabb szemponttá vált, hogy neve külföldön is megjegyezhető és kiejthető legyen. Az Egis a görög aegisz szóból ered, jelentése pajzs, menedék, oltalom, ami egyértelmű utalás a gyár termékeinek hasznosságára.
![]() 1985
1991
1991-től kezdődően a vállalat új neve és működési formája: Egis Gyógyszergyár Részvénytársaság. Az Egis átalakulásának célja a piaci, elsősorban a tőkés piaci expanzió volt.
1993 decemberében az Egis Rt. zártkörű alaptőke-emelést hajtott végre, melynek során az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 30%-os tulajdonossá vált. 1995. augusztus 1-jén az állami tulajdonos, az ÁPV Rt. eladta az Egisben még meglévő 28%-os részesedését külföldi befektetőknek. Ezzel teljes egészében megszűnt az állami tulajdonlás a társaságban.
![]() 1991
1995
1995 decemberében az Egis részvényeinek 51%-át megvásárolta a francia Servier gyógyszergyár. A Servier részvényvásárlásával lezárult az Egis Rt. magánosításának többéves folyamata.
![]() 1995
2006
2006-ban sor kerül a stratégia újragondolására, a gyár- és piacfejlesztés irányának és tartalmának aktualizálására. Az Egis központi telephelyén átfogó, a termelőüzemeket és az infrastruktúrát egyaránt érintő többéves rekonstrukció, Körmenden kapacitásbővítés kezdődik.
![]() 2006
2013A vállalat a Celltrion céggel biológiai gyógyszerek forgalmazására kötött megállapodást 2010-ben. Eszerint nyolc, nagy forgalmú készítmény szabadalmának lejárta után, ezek biohasonló megfelelõjével léphet stratégiai piacaira az Egis. Öt FÁK-tagországban (beleértve Oroszországot) kizárólagos jogot szerzett a vállalat e monoklonális antitestek forgalmazására, melyeket további 12 közép-kelet-európai országban is forgalmazni fog. ![]() 2013
|